Kipróbáltuk - Bűnügyi Krónikák
Olvasási idő: csak ~3 perc

Kipróbáltuk - Bűnügyi Krónikák

A Bűnügyi Krónikák alapjátékot (Londoni Esetek) először nem vettem komolyan. Gondoltam, van olyan múltam, hogy ezt én kisujjból kirázom, majd hátradőlök és nevetek a többieken, ahogy próbálják megoldani a rejtélyeket. Amikor a bevezető epizódnál fogtam a fejem  - „most mivaaan?” - ekkor újragondoltam az elképzeléseimet. 

 

A Bűnügyi Krónikák nem egy szabadulójáték, ahol rá kell jönnöd a buta logikára, hanem itt komoly nyomozásba kell kezdened és oda kell figyelned a részletekre. Fontos, hogy kivel mit, és hogy mikor beszélsz, mikor melyik helyszínre látogatsz, mit vizsgálsz meg, mit tartasz fontos bizonyítéknak, egyáltalán mi lehet releváns és mi félrevezetés. Mindemellett még az idő is szorít és ez igazán feszült hangulatot varázsol.

Itt volt az első VR élményem is társasjátékkal. Először csak elakadt a lélegzetem, nem hittem a szememnek, hogy ilyen létezik, aztán ujjongtam örömömben, hogy ilyen pluszt kaphatok egy társashoz. Szerintem míg élek nem felejtem el szegény öregasszony lakását. A grafika tökéletesen illik a hangulathoz és épp eléggé részletes ahhoz, hogy a fontos dolgok feltűnjenek, de maradjon elég félrevezető is. Ha most  rá gondolok, már hevesebben is ver a szívem.

A sztori

Térjünk is inkább át a történetre. Nekem nagyon bejött. A szereplőknek saját jelleme van és ami fontos, hogy a hozzáállásuk a tetteid nyomán változhatnak. Bár ebben nincs olyan széles skála, mint mondjuk a PC-s RPG játékokban, de ez a kicsi is sokat jelent és meg tudja bonyolítani a dolgokat. A rejtélyek is jól összerakottak, de akik Agatha Christie-n vagy Colombon nevelkedtek és még a filmek vége előtt megoldották a nyomozást, ne essenek az én hibámba! Ne becsüljék le a játékot!  

Sokaknak taszító lehet, hogy a játék applikációt használ. Először én is idegenkedtem ettől, de a VR élmény után már észre sem vettem. Ráadásul iszonyúan meggyorsítja és egyszerűsíti, hiszen nem több tíz oldalas sztorikönyvet kell lapozgatnod. Még csalni sincs lehetőséged, mert nem tudsz „véletlenül” beleolvasni a szövegbe.

Egyedül vagy csapatban?

Bár a Bűnügyi Krónikákat lehet egyedül játszani és még érdekes is, messze nincs olyan hangulata, mintha többen összeállunk. Két fő esetén minden apró „morzsát” meg tudunk emészteni, meg tudunk osztani a másikkal. 3-4 fő esetén sokszor volt vicces az információ torzulás és egyben veszélyes is, hiszen előfordult olyan, hogy egyesek máshogy emlékeztek egy-egy részletre. Elvileg csak 4-en lehet játszani, gyakorlatban bármennyien, de ettől azért óva intem azokat, akik nem egy partinyomozást akarnak indítani, mert a komolyságából sokat veszíthet a játék.

Az biztos, hogy csapatban sokkal jobban tudunk izgulni, az összefüggéseken agyalni és lényegében mindenki egyszerre játszik. Leszámítva azokat a 40 másodperceket, amiket a virtuális valóságban nyomozunk. No jó, olyankor is játszik mindenki, mert sokszor csak ilyeneket hallasz, miközben a tetthelyben próbálsz elmerülni: „Na mit látsz? Mondjad már! Mit tegyek ki? Milyen nyomok vannak? Mi van már?! Mindjárt letelik az időd!” és hasonlók. Itt azért a felfokozott hangulat nem ritka, a bűnügyekbe rendesen bele lehet élni magatok és keményen felpörget, amikor elkapjátok a nyomozás szálát.

Még egy utolsó gondolat a külsőségekről. Ami nekem mindig fontos az a doboz és a tartó. Nos, ez a Bűnügyi Krónikák esetében kifogástalan. A kártyák könnyen kivehetők, nem mozognak benne és egy műanyag pattintós lezárónak köszönhetően még csak nem is hullanak ezer felé, amikor felforgatod a dobozt. Az is igaz, hogy védőze igen szűkösen férnének bele a kártyák, vagy leginkább sehogy sem, ellenben nincsen a játékban paklikeverés, ezért nem kell aggódni, hogy olyan könnyen elkopnak, megtörnek a kártyák. Ráadásul a dobozt úgy alakították ki, hogy amennyiben nem tudsz befejezni egy nyomozást egy alkalomra, akkor a több kártyahelynek köszönhetően el is „mentheted” az állásod. 

Összefoglaló

A Bűnügyi Krónikák rengeteg örömet és izgalmat rejt magában. Alapvetően nem tűnnek soknak az applikációban magyarra fordított nyomozási lehetőségek, de összességében sok-sok órás kalandok ezek. Ráadásul, aki vágja az angolt, az nekifeszülhet az extra feladatoknak is és van mód közösségi kalandokban is részt venni.

Fentiek alapján ajánlom azoknak a csapatoknak a játékot, akik nem félnek a kihívásoktól, szeretik a VR-t és nem ódzkodnak egy kis applikáció használatától! 

Gyerünk detektívek, várnak a rejtélyek, az ügyek nem oldják meg magukat!


Címkék

Kipróbáltuk - Bűnügyi Krónikák