Kipróbáltuk – Nemesis társasjáték (1. rész)
Kipróbáltuk a Nemesis alapjátékot, amely egy űrhajón zajlódó horror stratégia. El kell mondanom első körben, hogy a játék végig nagyon ügyesen elhiteti velünk, hogy nyerhetünk. Aztán hirtelen csak azt vesszük észre, hogy rohanunk a halál elől, és csak igen ritkán élvezhetjük a nyerés örömét. Rettenetesen valósághűen adja vissza „A nyolcadik utas: a Halál” című klasszikus film érzetét. A szorongást, a küzdelmet, az idegenek közeledtét, a misztikumot és a reményt.
Titkos szerepei révén sosem tudhatjuk, hogy ki van velünk és ki ellenünk. Ez önmagában veszélyt jelent, hiszen az asztal másik oldalán ülő személy is az ellenségünk lehet. A betolakodók pillanatok alatt képesek szétszedni minket még akkor is, ha „csak” egy felnőttel találkozunk. Ha nem is öl meg egyből, a súlyos sérülések elveszik az esélyünket a túlélésre és menekülésre ösztönöznek. Ha ráadásul meg is fertőződünk, lehet hiába csináljuk meg a küldinket és sikerül kijutnunk élve, a betegség megöl minket. És akkor még nem beszéltünk az olyan veszélyekről, hogy a hajó burkolata elveszíti integritását és felrobban, esetleg hiába indulunk meg a célunk felé, a koordináták nem a Földre visznek minket vagy éppen a hajtóművek közül kettő is működésképtelen. Persze a mentőkabinba vagy a hibernáló kapszulába sem egyszerű bejutni. Tehát számos kihívást rejt magában a játék, ezzel együtt pedig számtalan lehetőséget az újkezdésre. Ami a játék legnagyobb előnye, hogy 1-5 főre van írva és valóban élvezhető minden játékosszámmal. Íme, én hogyan tapasztaltam.
1 fővel
Én személy szerint nem szeretek társasjátékot játszani egyedül, hiszen pont a lényegét, a „társat” hiányolom. Ódzkodva is kezdtem neki, aztán arra eszméltem, hogy órák teltek már el, mire a harmadik nekifutásra sikerült végig vinnem a feladatom és még életben is maradtam. A katartikus élmény nem maradt el és rá kellett döbbennem, hogy ez egy igen ritka kivétel, mert egyedül is élveztem egy „társas” játékot. Számos dolog egyszerűbbé válik és persze sokkal gyorsabb is a játék, de közben olyan nehézségekkel kellett szembenéznem egyedül, ami erősen tervezésre és taktikázásra sarkalt. Igaz, a szerencsefaktor óriási a játékban, amit persze előre számolgatással lehet némileg csökkenteni, de ez teszi a játékot igazán életszagúvá: Amikor beüt a krach, bizony újra kell gondolnod mindent. Egy szónak is száz a vége: Élveztem, jól szórakoztam, bőven volt benne kihívás, bár továbbra is szívesebben játszom társakkal.
2 fővel
A játék előkészítése ugyan annyi időbe telik, mintha több főre készítenénk elő, csak a játékfolyamat lesz gyorsabb. A kihívás ugyanakkora marad, mert bár egyes küldetések nehezebben teljesíthetők, de ketten kevesebb zajt csapunk, így a betolakodók is később és ritkábban jönnek. Az árulós játékok egyik nagy hátránya, hogy nem élvezetes 2-3 fővel, mert hamar rá lehet jönni, hogy ki is a Júdás. Nos, ez itt nem így van. Az utolsó pillanatig tartogathatod a puskaport, vagy nyugodt szívvel segíthetsz annak, akinek amúgy a halálát kívánod, mert bár közvetve nem árthatsz neki, a játék rengeteg lehetőséget nyújt, hogy eltegyük láb alól azt a karaktert, akit nem célunk magunkkal a Földre vinni. Nem jelenteném ki, hogy 2 fővel a legjobb, de simán ajánlom borzongani vágyó pároknak otthonra. Csak készüljünk fel engesztelő ajándékkal, mert biza nem mindenki szereti, ha két óra játék után, a célegyeneben a szerette végül „hátba szúrja”.
3-4 fővel
A játék itt elkezd kicsit lassulni. Több a párbeszéd a játékosok között és több a történés. A zajdobásoknak köszönhetően a betolakodók előbb érkeznek és persze sűrűbben is, ami állandó újratervezést igényel. Előkerülhetnek az „Alfa” játékosok, de hamar kiderül, hogy nekik nem osztottak lapot ebben a játékban. A titkos küldetéseknek és a rejtett szerepeknek köszönhetően úgysem hallgat senki senkire 100%-ban. A stratégiai beállítottságú játékosok viszont előnyt élveznek, míg néhányaknál azt láttam, hogy a tábla zsúfoltsága miatt elvesznek és inkább csak fejjel előre mennek a céljukat megvalósítani, ami körülbelül egyenlő a halállal. Persze veszélybe sodorba ezzel a többieket is. És igen, megint baromi filmszerű, ahogy a bepánikolt szereplő futva menekül a mentőkabin felé mit sem törődve másokkal és azzal a veszéllyel, ami mögötte alakul. Itt jegyezném meg, hogy az egész játék alatt, még vagy a századik alkalom után is azt érzem, hogy egy igen izgalmas moziba csöppentem és én vagyok az egyik főszereplő. Fantasztikus élmény!
5 fővel
A játékidő nagyban megnő…ne…viszont elég gyakran a 16-ból már a 8. körben befejezzük a játékot, mert valami annyira balul sül el, hogy felrobban a hajó vagy a betolakodók mindenkit megesznek. Sokszor a 2-3 kör után egy eszeveszett menekülésből áll a játék, amiben minden újabb lépés csak még nagyobb kakihalmot generál és csak nagy szerencsével vagy sok-sok taktikázással juthatsz ki élve. Persze, mivel az egyik játékost hamar fel szokták kajálni az éhes szörnyetegek, ezért a vészhelyzeti protokollnak hála korábban lehet menekülni a hajóról. Megjegyezném, hogy a kieső játékos sem szokott unatkozni, mert a játék lehetőséget kínál arra, hogy átvegye az uralmat a betolakodók felett. Szerintem igen genyó dolog, de lehet csak azért gondolom így, mert én ritkán vagyok az első halott? ????
Összefoglaló
Összegezve egy végtelen lehetőséget és komoly kihívást jelentő játék a Nemesis, amelyet 1-5 fővel is bátran játszhatunk. Az asztalképe csodálatos, a hangulata valóban igazi horror -nem is ajánlom szorongással küzdőknek- és mivel nagyon nehéz megnyerni a játékot, még nagyobb élmény, amikor néha győzedelmeskedhetsz!
